Fájdalom

Én utálom a legjobban, hogy ez a címe a bejegyzésemnek.
De sajnos ismét nincsenek jó híreim. Eddig viszont annyira jól viseltem. Most viszont kész, letört a mécses. Kiborultam. Kilátástalannak látok mindent.
Hétfőn műtöttek méhenkívülivel. A második babánkat vesztettük el. És a bal oldali petevezetőmet. Egyre csak fogy az esély. Magam mellett tarthatok így valakit?

Síró szemek

Én sokat nézek a síró szemekbe
S éjente magam is sírok sokat
És messze, zord sötét tájak felől
Magamba szívom a bánatokat.

Mi messze jajlik vérző távolokban,
Mind megtalál és mind olyan enyém,
Hogy arcomat sápadtra komorítja
S ifjú szememből is elfogy a fény.

Pedig Te, Kedves, itt vagy és szeretlek,
Virággal kén' övezni homlokom,
De ajkamon, lásd, könnybefúl az ének,
Ciprus vagyok én minden sírokon.

Tán elveszítlek így, hisz vannak vígak,
Felédhajlók és könnyen nevetők,
Én nem tudok, mert hallom, akik sírnak,
És egyre telnek, mind a temetők.

Lásd, így vagyok, szomorú két szememmel,
Lelkem mélyén bús dalok zengenek,
Kacagások, víg játékok helyébe,
Nem tudom én, elég-e ez Neked?

Mert jaj nekem, síró szemekbe néztem,
S most minden könny az én szememben ég,
Mosolyogni meg közben elfeledtem...
Lehet-e engem így szeretni még?/Várnai Zseni/

Nagyon szép vers és  én sajnos most annyira így érzek.....

Holnap új nap kel fel és talán én is más szemmel látom a világot! 

Szeretlek Bátyus, nagyon hiányzol.....már több mint 3 éve nem vagy velünk.....

Talán meg kell fizetnünk azért, hogy azelőtt olyan boldogok voltunk.......................