...ameddig a szem ellát. Anyának még mindig a hobbija a sütés-főzés :). Ilyenkor pedig pláne kitesz magáért, egész nap a konyhában van. Rokonok, barátok jönnek mennek.
Én sem tudok ellenállni a kísértésnek, pedig a múlt héten egész jól bírtam. Sokszor eszembe jut, hogy mondtad tornázzak, mert nagy lesz a senekem :). Hát most azért bízom benne, hogy legközelebb 3 hónap múlva és akkor is csak kismama tornára mehetek. Szóval még semmi pecsét. Kicsi mellfeszülés, de nem vagyok vele megelégedve és persze a mindjárt megjön érzés..
Bárcsak sikerülne, bárcsak újra költözne egy kis öröm a családba....
....a remény hal meg utoljára.
Szeretnék nagyon Veled álmodni!
Ezer ölelés és puszi.
2010. október 31., vasárnap
2010. október 30., szombat
Hazajöttünk
Későn indultunk, későn érkeztünk. Fájdogál a hasam, a cicik viszont kevésbé :(. Unokatesónk is itt van, mesélte, hogy nekik az első lombik sikerül. Jó volt hallani. Jó olyannal beszélgetni, aki tudja min megyünk keresztül. Sajnos egyre többen vagyunk.
Reménykedünk..Innetől minden nap ajándék..Tudom, ha tudsz Te is segítesz, bárhol is vagy!
Milló puszi és ölelés!
Reménykedünk..Innetől minden nap ajándék..Tudom, ha tudsz Te is segítesz, bárhol is vagy!
Milló puszi és ölelés!
2010. október 29., péntek
Nyüzsgés
Ma sokat nyüzsögtem. Bevásároltam, kozmetikushoz mentem, vettem koszorúkat és díszeket, főztem (nagyon finomat)mostam. Lehet, hogy sok is volt egyszerre..? Kicsit fáj most mindenem. Kivéve a cicik, azok a fránya cicik. Kezdek pánikolni....Szeretném, ha úgy érezném, hogy majd le szakadnak...de nem. Nagyon rossz lenne, ha nem sikerülne. Nem tudom, hogyan élem meg. Bár Cincin lovaggal megbeszéltük, hogy addig próbálkozunk, míg egyszer csak sikerül.
Na persze nem adtam fel ezt a hónapot. Már csak pár nap és minden kiderül. Mindenesetre az jót tesz, hogy nem táppénzen vagyok, hogy nem kell hazudnom valami betegséget és főképp, hogy nem megyek be dolgozni. Érezhetően jót tesz...
Sokat gondoltam Rád ma is..Holnap indulunk haza. Az első utam mindig Hozzád vezet.
Öllelek.
Na persze nem adtam fel ezt a hónapot. Már csak pár nap és minden kiderül. Mindenesetre az jót tesz, hogy nem táppénzen vagyok, hogy nem kell hazudnom valami betegséget és főképp, hogy nem megyek be dolgozni. Érezhetően jót tesz...
Sokat gondoltam Rád ma is..Holnap indulunk haza. Az első utam mindig Hozzád vezet.
Öllelek.
2010. október 28., csütörtök
Elcsábulás
A bejegyzés címe arra vonatkozik, hogy ma nem bírtam tovább magammal és hódoltam bűnös szenvedélyemnek. Turkálóban voltam.
Előtte persze meggyőztem magam arról, hogy jót tesz ha kimozdulok. Olvastam jónéhány blogot, fórumot ahol arról írtak a lombikosok, hogy a folyamatos fekvés nem tesz jót, a méh vérellátása miatt. Orvosi javaslatot is olvastam, hogy a lényeg, hogy kerüljük a stresszt, ezért javasolt a táppénz, de feküdni nem kell. Csak kíméletesen, de azt kell tennünk ami jól esik. Hát nekem a turkálás az mindig jól esik.:)
Vettem kislány babaruhákat is. Eddig nem nagyon mertem ilyet tenni ,babonából, de legutóbb a barátnőm rám pirított, hogyha beleszeretek egy babaruhába, akkor vegyem meg, mert ez azt jelentené, hogy elhiszem, hogy nekünk is lesz babánk és pozitívan állok a dologhoz, ezzel egyúttal pedig pozitív dolgokat vonzok be.
Akkor vettünk együtt kisfiú ruhát, most pedig lányos ruhából vásároltam be. Na jó, csak egy pár darabot.
Sokszor ha meglátok egy jó férfi ruhadarabot, ami a Te méreted, még most is elgondolkozom, hogy tetszene e Neked.. mert akkor megvenném.. Aztán persze magamhoz térek.:(
Cicncin lovagnak már nem nagyon merek vásárolni. Nagyon megválogatja mit vesz fel...:)Néha egy-egy jó inget elhozok neki, azokat szereti is, de mást nem merek.
Ma kerestem a neten a lombik utáni első tüneteket. Sokkal okosabb nem lettem, de már az is megnyugtatott, hogy sokaknak semmi tünete nem volt, mégis babát vártak.
Nekem egy nagyon kicsit néha feszülget a cicim, de nem annyira, amennyire szeretném, és a hasam is szurkált ma egész nap. Ma vagyok a beültetés utáni 3. napon (ET+3).Akár a beágyazódást is érezhettem.
Nem merem beleélni magam. Olyan hihetetlen, hogy egyszer én is anya lehetek. Hiszen akkora nagy dolog.
Azért persze nagyon bízom.. Próbálom bevonzani a pozitív gondolatokat. Ezért is volt a babaruhavásárlás és a tegnapi névkeresés is. Apropó, Cincin lovag szelektált tegnap a nevekből. Ők maradtak:
Egyébként a nap nagy részében pihentem,olvastam, tévéztem, neteztem, halat sütöttem, megégettem 3 ujjamat és most várom Cincin lovagot. Céges vacsorán van.
Elbúcsúzom, mert ma is sok volt már a számítógépből.
Hiányzol! Ezer ölelés és puszi!
Előtte persze meggyőztem magam arról, hogy jót tesz ha kimozdulok. Olvastam jónéhány blogot, fórumot ahol arról írtak a lombikosok, hogy a folyamatos fekvés nem tesz jót, a méh vérellátása miatt. Orvosi javaslatot is olvastam, hogy a lényeg, hogy kerüljük a stresszt, ezért javasolt a táppénz, de feküdni nem kell. Csak kíméletesen, de azt kell tennünk ami jól esik. Hát nekem a turkálás az mindig jól esik.:)
Vettem kislány babaruhákat is. Eddig nem nagyon mertem ilyet tenni ,babonából, de legutóbb a barátnőm rám pirított, hogyha beleszeretek egy babaruhába, akkor vegyem meg, mert ez azt jelentené, hogy elhiszem, hogy nekünk is lesz babánk és pozitívan állok a dologhoz, ezzel egyúttal pedig pozitív dolgokat vonzok be.
Akkor vettünk együtt kisfiú ruhát, most pedig lányos ruhából vásároltam be. Na jó, csak egy pár darabot.
Sokszor ha meglátok egy jó férfi ruhadarabot, ami a Te méreted, még most is elgondolkozom, hogy tetszene e Neked.. mert akkor megvenném.. Aztán persze magamhoz térek.:(
Cicncin lovagnak már nem nagyon merek vásárolni. Nagyon megválogatja mit vesz fel...:)Néha egy-egy jó inget elhozok neki, azokat szereti is, de mást nem merek.
Ma kerestem a neten a lombik utáni első tüneteket. Sokkal okosabb nem lettem, de már az is megnyugtatott, hogy sokaknak semmi tünete nem volt, mégis babát vártak.
Nekem egy nagyon kicsit néha feszülget a cicim, de nem annyira, amennyire szeretném, és a hasam is szurkált ma egész nap. Ma vagyok a beültetés utáni 3. napon (ET+3).Akár a beágyazódást is érezhettem.
Nem merem beleélni magam. Olyan hihetetlen, hogy egyszer én is anya lehetek. Hiszen akkora nagy dolog.
Azért persze nagyon bízom.. Próbálom bevonzani a pozitív gondolatokat. Ezért is volt a babaruhavásárlás és a tegnapi névkeresés is. Apropó, Cincin lovag szelektált tegnap a nevekből. Ők maradtak:
Eszter 1. - héber eredetű; jelentése: mirtusz; 2. - perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány
Zorka-A Zóra önállósult becézője. Szláv eredetű név, jelentése: hajnal.
Kata- egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta.
Lola - spanyol eredetű; jelentése: erős asszony.
Hanga-Újabb keletű névadás a hanga növénynemzetség nevéből. (E nemzetségből az erika nevű törpecserje a legismertebb.)
Illangó- A Illangó magyar eredetű női név, jelentése: gyors lábú tündér (és nem pillangó).
Némelyiken igencsak meglepődtem, hogy bennmaradt a listában.:)Egyébként a nap nagy részében pihentem,olvastam, tévéztem, neteztem, halat sütöttem, megégettem 3 ujjamat és most várom Cincin lovagot. Céges vacsorán van.
Elbúcsúzom, mert ma is sok volt már a számítógépből.
Hiányzol! Ezer ölelés és puszi!
2010. október 27., szerda
Pihentető semmittevés
Bár a bejegyzés címe jól hangzik, kicsit unalmas már a pihenés. Egész nap olvastam, filmet néztem, nyomkodtam a távirányítót, neteztem. Egyszer azon kaptam magam, hogy a laptop a hasamon van és kezd nagyon forró lenni..Hát igen, néha megfeledkezem magamról. Ilyenkor aztán rögtön elfog a pánik, hogy remélem nem tettem semmi nagyon rosszat.
Főztem is. Brokkolikrémlevest. Igazán jól esett valami hasznosat csinálni.
Képzeld, kerestem lányneveket. :) Mert ugye a fiúnév az már adott. Most először mertem kicsit beleélni magam. Szóval ezeken a neveken időztem el:
Főztem is. Brokkolikrémlevest. Igazán jól esett valami hasznosat csinálni.
Képzeld, kerestem lányneveket. :) Mert ugye a fiúnév az már adott. Most először mertem kicsit beleélni magam. Szóval ezeken a neveken időztem el:
Boglárka-magyar eredetű; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény.
Eszter 1. - héber eredetű; jelentése: mirtusz; 2. - perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány
Kincső- Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs.
Panka-Az Anna magyar becézőjéből önállósult.
Kornélia- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.
Zorka-A Zóra önállósult becézője. Szláv eredetű név, jelentése: hajnal.
Zselyke-Újabb keletű erdélyi magyar névalkotás, talán a hasonló, szláv eredetű víz- vagy helységnevekből.
Rozina- latin eredetű; jelentése: rózsa. - a Róza -ina képzős származéka.
Kata- egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta.
Lola - spanyol eredetű; jelentése: erős asszony.
Hanga-Újabb keletű névadás a hanga növénynemzetség nevéből. (E nemzetségből az erika nevű törpecserje a legismertebb.)
Illangó- A Illangó magyar eredetű női név, jelentése: gyors lábú tündér (és nem pillangó).
Azt hiszem Cincin lovag megrémül majd némelyik név hallatán :). de most mennem is kell, mert végre hazajött és hozott nekem folsavat! :)
Ezer ölelés és puszi!
2010. október 26., kedd
"A felhők fölött mindig kék az ég!"
Régóta készülök már írni Neked. Nagyon hiányoznak a beszélgetéseink. Jó lenne újra elmenni szaunázni, vacsorázni, moziba, vagy bulizni és együtt elmélkedni az élet nagy dolgain, úgy mint rég. De az is jó lenne, ha látnád az otthonukat. Annyira szép lett, nagyon tetszene Neked és biztosan sokat lennél nálunk. Jót beszélgetnétek Cincin lovaggal (így fogom hívni a férjemet, amikor írok Neked, majd később elárulom, hogy miért). Egyre biztosabb vagyok abban, hogy szeretnéd Őt. Persze, tudom, hogy találkoztatok már kétszer, de sajnos igazán nem ismerhettétek meg egymást. Cincin lovag olyan közvetlen, figyelmes és kedves mindenkivel mint Te voltál. Ugyanakkor van egy kemény oldala is, ami kell ehhez a csúnya világhoz, hogy ne vesszünk el benne.
Azt hiszem Te túl jó voltál erre a világra.
De akkor írok egy kicsit családdá válásunk kezdeteiről:
A baleseted után felerősödött bennem a baba utáni vágy. Nagyon szerettük egymást (és persze még most is és örökké) Cincin lovaggal és szerencsére ő is hasonlóképpen gondolkodott, így nem nekem kellett kimondanom, hogy készen állunk a családalapításra. És ennek már több mint két éve.
Először egy családtervező központot látogattunk meg, ahol kiderült, hogy van egy miómám, ami gyakorlatilag nagyobb mint a méhem. Akkor nagyon kétségbeestem, Cin-cin lovag alig tudott megvigasztalni. Tavaly márciusban laparoszkópiával eltávolították a miómát. Sajnos azonban babánk azóta sincs. Orvostól orvosig mentünk, mígnem eljutottunk a Budai Meddőségi Központba. Addig már túlestünk két sikertelen inszemináción. Közben pedig rájöttem, hogy változtatnom kell a gondolkodásmódomon. A stresszhormonnak is nevezett prolactin értékem jóval meghaladta a megengedett értéket. Ez is vezethetett a mióma kialakulásához. Azokban az időkben, tiszta görcs voltam, sokat sírtam, le is fogytam, nagyon könnyen kiborultam. Annyira féltettem a szüleinket, hogy majdnem abba roppantam bele. Nem gondoltam, hogy valaha is jobb lesz. Cincin lovag és Anya is pszichológushoz akart küldeni, de úgy gondolom, mára már egész jól megbirkóztam ezzel a feladattal. Lelkileg készen állok egy (vagy két, vagy több) baba érkezéséhez. Szóval a BMC-ben is volt két sikertelen inszeminációnk. A harmadikra készültem, mikor kiderült, hogy túl sok petesejtem érett meg a gyógyszerek hatására így váratlanul lombik lett a 3. inszeminációból.
Sajnos nem sikerült.
Maradt viszont egy fagyasztott embriónk. Bár nagyon nem bántam volna ha már ikreink lesznek és igazából az orvosok is azt mondták, hogy egyet nem nagyon szoktak beültetni, mi megbeszéltük és visszakértük azt az egyet. Nem szerettem volna gyűjtögetni az embriókat, nem szívesen hagynánk ott az intézetben egyetlen életkezdeményt sem. Mi úgy fogjuk fel, hogy ők a mi babáink. Nem szívesen hagynánk el őket.
Ezenfelül hátha megússzuk az újabb stimulációt. Hiszen az senki szervezetének sem tesz jót.
Így hétfőn visszakaptuk az egyetlen babánkat és most itthon pihenek. Bár nehezem viselem a fekvést, de ez a legkevesebb, amit megtehetek azért, hogy végre családdá válhassunk mi is. Tudom, hogy a szüleinknek is milyen sokat jelentene egy unoka. Új fényt, egy új reménysugarat, új célt az életüknek.
Cincin lovag is nagyon szeretne már apuka lenni. Nem is gondoltam, hogy egy férfi ennyire tud vágyakozni egy baba után...
Szóval drága Bátyuskám, most így állunk. Reménykedve várunk egy babára, akinek talán a nevedet adhatom majd egyszer....És ha már apa nem is, de Égi Keresztapa biztosan leszel. Rajtam nem fog múlni, mindent meg fogok tenni ezért! Addig is igyekszem nem elkeseredni, mert soha nem felejtem el, amit Tőled tanultam: "A FELHŐK FÖLÖTT MINDIG KÉK AZ ÉG!"
Azt hiszem Te túl jó voltál erre a világra.
De akkor írok egy kicsit családdá válásunk kezdeteiről:
A baleseted után felerősödött bennem a baba utáni vágy. Nagyon szerettük egymást (és persze még most is és örökké) Cincin lovaggal és szerencsére ő is hasonlóképpen gondolkodott, így nem nekem kellett kimondanom, hogy készen állunk a családalapításra. És ennek már több mint két éve.
Először egy családtervező központot látogattunk meg, ahol kiderült, hogy van egy miómám, ami gyakorlatilag nagyobb mint a méhem. Akkor nagyon kétségbeestem, Cin-cin lovag alig tudott megvigasztalni. Tavaly márciusban laparoszkópiával eltávolították a miómát. Sajnos azonban babánk azóta sincs. Orvostól orvosig mentünk, mígnem eljutottunk a Budai Meddőségi Központba. Addig már túlestünk két sikertelen inszemináción. Közben pedig rájöttem, hogy változtatnom kell a gondolkodásmódomon. A stresszhormonnak is nevezett prolactin értékem jóval meghaladta a megengedett értéket. Ez is vezethetett a mióma kialakulásához. Azokban az időkben, tiszta görcs voltam, sokat sírtam, le is fogytam, nagyon könnyen kiborultam. Annyira féltettem a szüleinket, hogy majdnem abba roppantam bele. Nem gondoltam, hogy valaha is jobb lesz. Cincin lovag és Anya is pszichológushoz akart küldeni, de úgy gondolom, mára már egész jól megbirkóztam ezzel a feladattal. Lelkileg készen állok egy (vagy két, vagy több) baba érkezéséhez. Szóval a BMC-ben is volt két sikertelen inszeminációnk. A harmadikra készültem, mikor kiderült, hogy túl sok petesejtem érett meg a gyógyszerek hatására így váratlanul lombik lett a 3. inszeminációból.
Sajnos nem sikerült.
Maradt viszont egy fagyasztott embriónk. Bár nagyon nem bántam volna ha már ikreink lesznek és igazából az orvosok is azt mondták, hogy egyet nem nagyon szoktak beültetni, mi megbeszéltük és visszakértük azt az egyet. Nem szerettem volna gyűjtögetni az embriókat, nem szívesen hagynánk ott az intézetben egyetlen életkezdeményt sem. Mi úgy fogjuk fel, hogy ők a mi babáink. Nem szívesen hagynánk el őket.
Ezenfelül hátha megússzuk az újabb stimulációt. Hiszen az senki szervezetének sem tesz jót.
Így hétfőn visszakaptuk az egyetlen babánkat és most itthon pihenek. Bár nehezem viselem a fekvést, de ez a legkevesebb, amit megtehetek azért, hogy végre családdá válhassunk mi is. Tudom, hogy a szüleinknek is milyen sokat jelentene egy unoka. Új fényt, egy új reménysugarat, új célt az életüknek.
Cincin lovag is nagyon szeretne már apuka lenni. Nem is gondoltam, hogy egy férfi ennyire tud vágyakozni egy baba után...
Szóval drága Bátyuskám, most így állunk. Reménykedve várunk egy babára, akinek talán a nevedet adhatom majd egyszer....És ha már apa nem is, de Égi Keresztapa biztosan leszel. Rajtam nem fog múlni, mindent meg fogok tenni ezért! Addig is igyekszem nem elkeseredni, mert soha nem felejtem el, amit Tőled tanultam: "A FELHŐK FÖLÖTT MINDIG KÉK AZ ÉG!"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)